2024. május 21-én zajlott le az idei digitális kultúra emelt szintű érettségi gyakorlati vizsgája. A tanulók 240 percet kaptak arra, hogy a különböző digitális kompetenciákat felmérő feladatsorral megbirkózzanak. Bár a vizsga összességében nem tartogatott nagy meglepetéseket, néhány részfeladat kifejezetten trükkösnek bizonyult – főleg azok számára, akik nem készültek tudatosan. Nézzük meg, hogyan épült fel a feladatsor, milyen kihívásokat rejtett, és mely digitális eszközök használatát várták el a sikeres megoldáshoz! Ha te is szeretnél magabiztos és jól felkészült lenni a következő érettségire, nézd meg a digitális kultúra felkészítőnket!
Teljes érettségi megoldás videó
Természetesen idén is megoldottuk számotokra a teljes feladatsort, less bele a videóba, ha kíváncsi vagy minden egyes feladat részletes magyarázatára!
Források, pontozás-, és javítás-értékelési útmutatók
Az alábbiakban találod az Oktatási Hivatal által közzétett feladatlapot, forrásállományokat, javítás-értékelési útmutatót, valamint a hivatalosan közzétett megoldásokat tartalmazó tömörített állományt.
1/A feladat | Vektorgrafika és szövegformázás – Danuvia motorkerékpár útmutató
A 2024. májusi érettségi első választható feladata kifejezetten érdekes kettősséget mutatott. Egyrészt egy jól strukturált, viszonylag gyorsan elvégezhető szövegformázási rész várt a diákokra, másrészt egy időigényesebb és precizitást követelő vektorgrafikus képszerkesztési feladat. Az Inkscape használata kötelező volt, és sok tanulónak itt csúszott el az időtervezése: a körcikkek pontos szerkesztése, színezése, az objektumok illesztése több időt vitt el, mint bármi más ebben a részben.
Ennek ellenére maga a feladatmennyiség barátinak mondható. Mindössze 10 részfeladatot kellett teljesíteni, ami az eddigi évek emelt szintű vizsgáihoz képest talán a legrövidebb ilyen típusú feladatcsomag volt. Aki jól osztotta be az idejét, annak ez egy korrekt kezdés lehetett.
1/B feladat | Excel - Szimuláció véletlenszerű kapcsolásokkal
A másik választható feladat Excelben készült, és a véletlenszám-generálásra épült. Hat lámpa kapcsolgatását kellett modellezni és értékelni. Bár elsőre talán ártatlannak tűnt, a visszajelzések alapján sokan nehéznek találták, hogy az adatok állandóan változtak – minden új képletfrissítéskor új kapcsolási minta született, így a saját munkát is nehezebb volt ellenőrizni a megadott minta alapján.
A 11. feladat különösen trükkösre sikerült: a HOL.VAN függvényt kellett alkalmazni INDEX nélkül, ami szokatlan a megszokott érettségi logikához képest. Az ilyen apró fordulatokat pedig csak azok vették könnyedén, akik már gyakorlottan mozogtak a táblázatkezelés világában.
2. feladat | SQL adatbázis – Ingatlanhirdetések és ármozgások
Az idei SQL feladat három táblával dolgozott, de a struktúra világos és kezelhető volt. A táblák: ingatlan, hirdetes és helyiseg. A lekérdezések egy része megszokott módon csoportosított adatokat, de több feladatnál (például a 6-os vagy a 7-es) kifejezetten fontos volt a feladatszöveg pontos megértése – például, hogy mikor "eladva" egy ingatlan, és mi számít "változatlan" árnak.
Kiemelkedő volt a 8. feladat, ami régi informatika érettségi típusfeladatokat idézett vissza: itt két külön allekérdezést kellett kombinálni, hogy megállapítsuk, melyik ingatlanban nincs külön konyha és külön WC. Maguk az allekérdezések nem voltak kifejezetten nehezek, így ezek lényegében ingyen pontot szolgáltattak azoknak, akik már ismerik az SQL nyelvet mélyebben is.
3. feladat | Python programozás – Beléptető rendszer adatelemzése
A programozási feladat idén egy beléptető rendszer adatait dolgozta fel, a bedat.txt állomány alapján. A fájl jól strukturált volt, de a feladatok közt akadt néhány, ami kifejezetten próbára tette a vizsgázókat. A kezdeti lépések (beolvasás, első és utolsó belépés megkeresése) még standard megoldásokkal mentek, de a 6. feladattól kezdve több határeset és kevésbé konkrétan definiált eset nehezítette a dolgot.
A következő alapvető algoritmusokat kellett helyesen alkalmazni:
- megszámlálás – például az ebédelők számának meghatározásához
- eldöntés – például egy adott időtartományon belüli belépések keresésekor
- lineáris keresés – például az első határértéknek megfelelő esemény megtalálása
- maximumkeresés – a legtöbbet kölcsönző tanuló kiszűrésénél
A feladat egyik vitás pontja a 6. részfeladat volt, ahol a szöveg pontatlan megfogalmazása többféle helyes algoritmust is lehetővé tett – a javítókulcs azonban csak egy szűk értelmezést fogadott el. Ez a döntés több diákot is hátrányosan érintett, és habár jeleztük az illetékesek felé, sajnos a hivatalos útmutató nem módosult. Reméljük, ez valóban csak egyszeri eset volt, és a jövő érettségijei ennél egyértelműbbek lesznek.
Hogyha te is ki szeretnéd maxolni a pontjaidat a digitális kultúra érettségin, akkor jelentkezz felkészítőnkre ahol minden témakörből teljesen a nulláról építjük fel a tudásod fájdalommentesen, hogy végül magabiztosan vágj neki az előtted álló kihívásnak.
Óvári Áron
Szoftverfejlesztő, az algogrind.hu alapító tagja. 10+ éve készítem fel a diákokat a Digitális kultúra érettségire, mely idő alatt kitapasztaltam a legnagyobb buktatókat és a leghasznosabb trükköket, hogy maximalizálni tudd a pontjaidat. Összegyúrtuk az összes tudásunk a mára már egyik legnépszerűbb digitális kultúra online felkészítőbe. Csekkold le, és legyél te is a téma mestere!