2024. október 22-én zajlott le az idei digitális kultúra emelt szintű érettségi gyakorlati vizsgája. A tanulók 240 percet kaptak arra, hogy a különböző digitális kompetenciákat felmérő feladatsorral megbirkózzanak. Bár a vizsga összességében nem tartogatott nagy meglepetéseket, néhány részfeladat kifejezetten trükkösnek bizonyult – főleg azok számára, akik nem készültek tudatosan. Nézzük meg, hogyan épült fel a feladatsor, milyen kihívásokat rejtett, és mely digitális eszközök használatát várták el a sikeres megoldáshoz! Ha te is szeretnél biztos és hatékony felkészülést a következő érettségire, akkor a digitális kultúra felkészítőnkkel nem fogssz mellé!
Források, pontozás-, és javítás-értékelési útmutatók
Az alábbiakban találod az Oktatási Hivatal által közzétett feladatlapot, forrásállományokat, javítás-értékelési útmutatót, valamint a hivatalosan közzétett megoldásokat tartalmazó tömörített állományt.
1/A feladat | Iskolacsalogató – Rasztergrafika + Weblapkészítés egyben
Az idei 1/A feladat különlegessége, hogy egyaránt tartalmazott GIMP-es grafikai szerkesztést és HTML/CSS alapú webfejlesztést. Nem volt tehát elég "csak egy" dologban jónak lenni – a diákoknak váltaniuk kellett szemléletmódot is a feladaton belül. Ráadásul a feladatsor meglepően hosszú lett: összesen 22 részfeladatból állt, ami az egyik leghosszabb az emelt szintű érettségi feladatot eredményezte.
A grafikai részben különösen fontos szerepet kaptak a rétegek, míg a webfejlesztési résznél a CSS és HTML strukturálása volt a középpontban.
- A képszerkesztési részeknél pontos rétegkezelés és grafikai igazítás volt szükséges (pl. különböző képek alsó vonalainak egy magasságba hozása).
- A stíluslapban teljes oldalszintű formázásokat kellett beállítani – például betűtípus, képformázás – lehetőleg egyetlen, jól strukturált CSS-ben.
- A hosszú feladatsor miatt sokan kicsúszhattak az időből, ezért az időgazdálkodás itt kulcsfontosságú volt.
Akik jártasak voltak mind a vektorgrafikában, mind a weblapszerkesztésben, előnyben voltak – de az időkeret kihívás lehetett számukra is.
1/B feladat | Táblázatkezelés – Bolygópályák dekódolása
Az Excel feladat látszólag egyszerű adathalmazt adott, de a feladatmegoldás itt is alapos értelmezést kívánt. A legtöbb feladat nem sima függvényhasználat volt, hanem a diákoknak saját képleteket kellett megalkotniuk a megadott szöveg alapján.
- Összesen 15 részfeladat volt, tehát bőven kellett kattintani.
- A diagramkészítésnél például a Dec (deklináció) értékekből kellett fok-perc-másodperc konverziót végezni, és abból grafikonokat készíteni.
- A cellaszinteken precízen kellett formázni: különböző tizedesjegy beállítások, betűformázások, szegélyek, illetve tartományokra vonatkozó feltételek is szerepeltek.
Sokan mondták utólag, hogy nem maga az Excel technikai tudás része volt a nehéz, hanem az, hogy gyorsan kellett értelmezni az instrukciókat és pontenciálisan olyan konvertálásokat elvégezni / mértékegységeket használni, amikkel a való életben ritkán találkozunk.
2. feladat | Adatbázis-kezelés – Asztalitenisz bajnokok nyomában
A négytáblás adatbázis-kezelési feladat most is hozta az elvárt szintet, de azért volt benne pár meglepetés is:
- A 4. feladatban az IF függvény SQL-es használata is szerepelt (ez az új digitális kultúra érettségi követelmény része, ugyanis leírás alapján tetszőleges függvényt is kell tudni használni), például a játékosok nemének szerinti csoportosításnál.
- Kilenc lekérdezésből négyben csoportosítást kellett használni, sőt, több esetben allekérdezésekbe is bele kellett nyúlni.
- A záró (9.) lekérdezés különösen nehéz volt, hiszen egy meglehetősen komplex logikát kellett leképezni SQL-ben – ha valaki itt nem gyakorolt eleget, komolyan lelassulhatott.
Összességében ez a rész tapasztaltabb SQL-használóknak nem okozott gondot, de több trükkös ponton is eldőlt, ki mennyire látja át az adatokat és a lekérdezés-logikát.
3. feladat | Programozás – Járművek mozgásának elemzése
A programozási feladat a megszokott módon kötelező volt, és idén egy járművek jeladásait elemző szöveges fájllal kellett dolgozni. A beolvasás viszonylag egyszerű volt, de a részfeladatok között akadt pár időigényesebb is.
- Alap programozási tételek szépen sorban megjelentek, mint a megszámlálás, maximumkeresés, lineáris keresés is előkerült.
- A 6. feladat volt a legnehezebb, ahol időértékekkel kellett számolni – óra és perc alapján –, természetesen ahogy korábbi érettségikből megszokhattuk, a nyers értékpárokból.
- A diákoknak ügyelniük kellett a programozási szerkezetek mellett a pontos fájlbeolvasásra, cikluslogikára és néhol a szövegformázásra is (pl. a konzolos kimenet esetében).
A programozási tételben jártas diákok előnyben voltak, de idén az időtényező itt is fontos szerepet kapott.
Óvári Áron
Szoftverfejlesztő, az algogrind.hu alapító tagja. 10+ éve készítem fel a diákokat a Digitális kultúra érettségire, mely idő alatt kitapasztaltam a legnagyobb buktatókat és a leghasznosabb trükköket, hogy maximalizálni tudd a pontjaidat. Összegyúrtuk az összes tudásunk a mára már egyik legnépszerűbb digitális kultúra online felkészítőbe. Csekkold le, és legyél te is a téma mestere!